Hiszti kezelése

Mi a hiszti oka?

Intenzíven fejlődő gyermeki akarat falakba ütközik a “nem”, “egyedül akarom”, “én csinálom” korszakban. Az önállósági törekvések határok közé szorulnak.

Indulatkezelési nehézség: a gyermek még nem képes megfelelően kezelni, ha nem az történik, amit szeretne—dühös, ideges, frusztrált lesz—-ennek erőteljesen hangot ad, de érzelmeit és viselkedését még nem képes társadalmilag elfogadott keretek közé szorítani- ez egy ÉLETKORI SAJÁTOSSÁG, TERMÉSZETES, NEM KÓROS REAKCIÓ a gyermekek részéről

-nincs „hisztis személyiségű gyerek”, mivel normál fejlődésmenetű kisgyermeknél ez egy természetes és kihagyhatatlan fejlődési folyamat, melyen minden gyermek kersztülmegy—-a probléma akkor van, ha ezek a jellegű reakciók állandósulnak, ebből nem változik, fejlődik a gyermek az életkora előrehaladtával

Milyen korra jellemző leggyakrabban a hiszti?

Két életkorban, de más formában jelenik meg dominánsan:

  • dackorszak (1,5-3 éves kor között): az én-tudat intenzív fejlődésének természetes időszaka, amikor a gyermek folyamatosan keresi és feszegeti a határait, az önálló akarat és egyben a szabálykövető magatartás fejlődésének legintenívebb periódusa—–Már tudom, hogy mit akarok, de a szabályoknak még nem tudok megfelelni—állandó ütközés az önálló akarat és a környezeti szabályok között
  • 3-6 éves kor között: az óvodáskorú gyermekre énközpontú, egocentrikus gondolkodás jellemző, „Én azt akarom, hogy…”—óvodás korra a környezeti szabályrendszert a gyerekek elsajátítják, az óvodában probléma nélkül “beállnak a sorba”, így ezek az ütközések leginkább a családi környezetben jelennek meg— DE ekkor már a “nem szabad” indulati kezelése sokat finomodik, az ütközések gyakran szavakban, kiabálásokban, „feleselésekben” fejeződnek ki

Mi válthatja ki a hisztit a gyerekekből?

  • harag valamilyen külső ok miatt: felállítanak egy határt, korlátot számára, amit ő nem akar betartani—–Nem akarok felöltözni, anya pedig épp öltöztet
  • kommunikációs nehézség: a gyermek a dackorszak idejében inteznív beszédfejlődési időszakban van (beszéd indulása 2 éves kor körül, beszédértés magasabb szinten áll, mint a kifejező nyelvi készség), így gyakran előfordul, hogy nem tudja számunkra érthetően kommunikálni kívánságait, a “nem értenek meg” érzés frusztrációhoz vezet——Nem banánt, hanem túró rudit szeretnék enni, de ezt nem tudom elmondani neked úgy, hogy megérts engem.
  • fáradtság: fáradt a gyermek, vagy álmos, mert nem aludta ki magát megfelelően, napirendje felborul, alaphangulatát illetően zaklatottá válik, vagy túl sok inger éri, kizökken az addig számára jól kezelhető mindennapi ritmusból, rutinokból——tipikus példa: ha nem alszik a gyerekem délután “kezelhetetlenné” válik, mindenért nyafog, folymatosan hisztizik
  • szabályokkal szembeni ellenállás: a szülők által felállított korlátokat, szabályokat érti ugyan, de azokat még nem képes tudatosan betartani——-vége a játszótéren töltött időnek, anya haza szeretne indulni, de én még nem akarok menni

Hogyan jelenhet meg hiszti a gyermekeknél?Heves, indulatos érzelmi reakciók jellemzők:

  • tiltakozás, nyafogás, sírás, kiabálás, üvöltés
  • rúg-kapálás, ütögetés
  • földre lefekvés
  • nem vesz levegőt
  • fejét a földbe, falba üti

Mitől függ a hiszti súlyossága, gyakorisága?

  • a gyermek temperamentuma nagyon meghatározza, hogy mennyire nehéz a dackorszak a család számára
  • nagyon fontos a szülői hozzáállás, a gyermek felé irányuló figyelem, viselkedésének megértésére törkvés
  • a családi szabályrendszer következetes betartása
  • megfelelő jutalamzási-büntetési stratégiák alkalmazása

Megoldási módok ALAPOK:

  • -a szülők általában pontosan tudják a hisztit kiváltó okot, és sokszor azzal is tisztában vannak, hogy mikor várható a hiszti megjelenése ———soha nem a hisztit kell kezelnem, hanem rá kell jönnöm a kiváltó okra, és annak megszüntetésére, konstruktív megoldására kell törekednem
  • fontos, hogy mi magunk -legalább látszólag- őrizzük meg nyugalmunkat: próbáljunk meg ne kiabálva, hanem halkabb hangon beszélni hozzá
  • -gyakran az a cél, hogy csak hagyja minnél hamarabb abba a hisztit, ezért teljesítem azt a kérést, amiért a gyermek hisztizni kezdett——CSAPDA

Miért?

-azt várom a gyermekemtől, hogy szabálykövető magatartást mutassson, és tanulja meg kezelni megfelelően az indulatait—-ha teljesítem a hisztit kiváltó kérését—-MEGERŐSÍTEM, hogy az akarata eléréséhez a hiszti alkalmazása célravezető és eredményes—nem, vagy sokkal lassabban tanulja meg a gyermek az érettebb indulatkezélést, és a hisztivel való reagálás akár rögzülhet, és nagyobb életkorban is megmaradhat

KONKRÉTUMOK:

  • felesleges a hiszti alatt a szóbeli magyarázás, beszélgetés: legcélravezetőbb megvárni, amíg a gyerek lecsillapszik
  • fontos, hogy teret kell arra biztosítani, hogy ez magától megoldódjon, lecsengjen, az indulatait magától lecsillapíthassa
  • a gyermeknek meg kell tanulnia kezelni a saját haragját—ha ezt mi oldjuk meg helyette, nem éli meg, hogy ő maga hogyan szabályozhatja érzelmeit
  • nem minden esetben jó tecnika a figyelemelterelés, mert azt ismét mi irányítjuk, és nem oldódik meg a probléma, csak elterelődik a figyelem
  • a teljes figyelem kívül hagyás sem célravezető, mert van olyan eset, amikor a „nem figyelek rád” reakció is segíti a helytelen viselkedés rögzülését
  • fontos az agresszió kerülése: ha pl. a hiszti közben agresszíven viselkedik, és erre mi is agresszívan reagálunk, megerősítjük a minta utáni tanulását
  • próbáljunk meg ilyen esetben a gyermekre és magunkra koncentrálni, ne reagáljunk a külső környezeti jelzésekre, „okos” tanácsokra, hagyjuk azokat figyelmen kívül, ne cselekedjünk a környezet elvárásainak megfelelően, csak aszerint viselkedjük, amit mi jónak gondolunk (igaz ez a nagyszülőkkel való együttlét esetén is)

KEZELÉSI MÓDSZEREK:

  • nyugtató sarok: leülteted valahová, beküldöd a szobájába, mondod neki, hogy most meg kell nyugodnod, ha majd megnyugodtál akkor kijöhetsz, -de ez nem azonos a bünti-sarokkal!!!
  • ölelés: nem beszélgetünk vele közben, maximum csak annyit mondhatunk, hogy most megnyugszol egy kicsit, és ha rúg-kapál is, akkor is erősen a karunkba zárva próbáljuk tartani őt—nem szükséges puszilgatni-ha ez lecsengett, viszont fontos, hogy tudatosítsuk benne azt, hogy ez nem volt megfelelő viselkedés, és magyarázzuk el neki tetteinek következményét
  • tér, idő: biztosítsunk számára időt, és teret a megnyugvásra: amire elszámolok 100-ig meg fogsz nyugodni, 20-ig sírj és kiabálj olyan hagsosan ahogy csak tudsz, mire 40-hez érek már lecsillapodsz, és mire 100-ig eljutok, szépen megnyugszol
  • érzelem biztosítása-mindig fontos, ha lecseng a hiszti, tudatosítsuk a gyermekben, hogy szeretjük őt, de adjuk tudtára azt is, hogy ez a vislekedés, most nem volt helyénvaló
  • düh levezetésének tanítása: nagyobb gyerekekkel meg lehet tanítani olyan módszereket, amikkel levezethetik a haragjukat, dühüket más irányba, ami nem okoz sem bennük, sem a környezeti személyekben kart: boxolj bele a párnába, ugrálj, kiabálj egyet, dőlj neki a hátaddal a hűvös falnak stb.
  • következmények felvázolása: semmiképpen ne oldjuk meg helyette a szituációt, hanem segítsük őt rávezetni a megoldás módjára, vagy kínáljunk fel alternatívákat: most haza kell mennünk a játszótérről,  de megígérem, hogy eljövünk alvás után is—ígéreteinket mindig tarsuk be, soha ne kínáljunk fel semmit, csak azért, hogy a hiszti elmúljon, amiről esetleg tudjuk is, hogy nem fogjuk betartani
  • magyarázat: ha lenyugodott, akkor magyarázzuk el neki, hogy megértjük a dühét, de nem ez a mód arra, hogy kifejezze érzelmeit
  • saját érzelmek megosztása: tudatosítsuk őszintén saját érzéseinket is: Nagyon rossz nekem az, hogy így viselkedsz, most nagyon szomorú vagyok emiatt.
  • Viselkedés minősítése: soha nem ő maga a rossz gyerek, hanem minden esetben a viselkedését értékeljük, tudatosítjuk benne: ez most csúnya vislkedés volt—–a rossz gyerek előbb-utóbb azzá válik, ellentétben a rossz viselkedéssel, ami változni tud

Viselkedés irányítása

  • Nagyon fontos az érett jutalmazási-büntetési rendszer kidolgozása
  • Fontosak a következetek szabályok: keretek nélkül nagyon komoly viselkedéseproblémák születhetnek
  • A szülők közötti egyetértésnek is központi szerepe van

Alapvető fontosságú:

  • gyermek igényeinek figyelembe vétele, megértése
  • az érzelmek megnevezése: Látom dühös vagy, amiért….
  • határok felállítása mellett a fejlettségi szinthez igazodó elvárásrendszer kialakítása
  • előre beszéljük meg vele, és az ő fejlettségi szintjén egyértelműen tudatosítsuk a szabályokat: Az a szabály, hogy ha elemegyünk a boltba egy dolgot választhatsz magadnak—-a szabályokat nem kell túlmagyarázni, a gyermekek alkalmazkodni fognak hozzá
  • ha mi magunk sem tudjuk a szabályokat és következetlenek vagyunk, a gyermek biztonságélménye meginog, ő maga is bizonytalanná válik
  • gyeremekünk hisztije esetén fontos, hogy mi magunk is meg tudjunk nyugodni, mert csak akkor tudunk hatékonyan segíteni neki a hiszti kezelésében, ha ezt nyugodt állapotban tesszük

 

Milyen esetekben forduljunk szakemberhez?

  • -ha a hiszti közben állandó jelleggel agresszív megnyilvánulásokat észlelünk
  • -ha állandósult autoagresszió tapasztalható, pl: fej földbe, falba verése
  • ha egyáltalán nem képes a gyermek arra, hogy a hisztiből önállóan megnyugodjon
  • ha 25 percen túli dührohamok gyakran jellemzők rá

Mindenkinek sok sikert, kitartást és türelmet kívánok!!!!

 

Első Lépések Kora Gyermekkori Intervenciós Alapítvány   

                                       2120 Dunakeszi Huszka Jenő utca 16.

                                       Tel: 06-30-2222-035, 06-20-558-27-59

                                        www.elsolepesekalapitvany.blogspot.com

_____________________      

  1. április 10.

Boros Boglárka

gyógypedagógus-pszichológus