A baba fekvése

A magzat méhben felvett testhelyzete komolyan befolyásolhatja a vajúdás és szülés lezajlását. A 37. héten a legtöbb baba már beilleszkedett, vagyis fejjel a medencebement felé fordult.

A magzat fekvése a 37. hétig nem különösebben fontos, hiszen addig még sokat mozog. Vannak babák, amelyek még ezt követően is mozgékonyak, várnak a szülés beindulásakor felszabaduló lágyító hormonokra, mielőtt beilleszkednének a medencébe. egyes magzatok viszont mindvégig fenékkel lefelé maradnak. A már fejjel lefelé fordult és teljesen beilleszkedett baba többé nemigen változtat a helyzetén.

Első koponyatartás:

Ilyenkor a magzat arcával a mama gerince felé fordulva, fejjel lefelé helyezkedik el, gerince az anya pocakjának jobb vagy bal oldalán tapintható. Ez az ideális elhelyezkedés a hüvelyi szüléshez – a baba álla a mellkasához simul, koponyája éppen átfér a méhnyakon, azután elfordul kissé, mielőtt kibukkan a hüvelyből. A magzatok nagy része ilyen fekvésű.

Hátsó koponyatartás:

Szintén fejjel lefelé, de arccal a mama hasa felé helyezkedik el a magzat. Az így elhelyezkedő babák 95%-a végül felveszi a legáltalánosabb első koponyatartás pozíciót. A maradék 5%-ba tartozó babák is meg tudnak hüvelyi úton születni, de ilyenkor a baba az állát nem tudja a mellkasához hajtani. Emiatt valószínűleg elhúzódik a kitolás és nagyobb az esélye, hogy a szülő nőt hátfájás gyötri. Szintén valószínűbb, hogy asszisztált szülésre lesz szükség.

Farfekvés:

A far- és medencevégű fekvésben a baba feje a rekeszizom alatt helyezkedik el, a medence felé a fara (medencéje) néz. Ebben a helyzetben lehet mindkét lába maga előtt felemelve (egyszerű fartartás), illetve alsó tartásban, mintegy törökülésben (far-lábtartás).

Harántfekvés:

A harántfekvéses magzat keresztben helyezkedik el az anyaméhben, feje a mama hasának bal vagy jobb oldalán található. ha nem fordul be függőlegesbe, császármetszésre van szükség.

Bizonytalan fekvés:

Az ilyen baba a 37. hét után is folyton változtatja a pozícióját. Sok esetben megindítják a szülést, megvárva azt a pillanatot, amikor épp fejjel lefelé fekszik.

Amelyik baba nem fordul meg:

Ha a magzat a 36. hétig nem fordul magától fejjel lefelé, megpróbálhatjuk erre ösztönözni. A szülészorvos is tehet erre kísérletet – külső fordítás – de ezt a kismamával előbb meg kell beszélnie.

Néhány lépés az ideális fekvéshez:

  1. Úgy üljünk, hogy térdünk a csípőnknél lejjebb legyen.
  2. Álló helyzetben dőljünk előre, amennyire csak lehet – például valamilyen asztalra támaszkodva -, mert így a babának több helye van megfordulni.
  3. Ússzunk lehetőleg mellúszásban, mert lebegés közben tágasabb a tér a baba körül.
  4. Minél többször ereszkedjünk négykézlábra, hogy a gravitáció segítse a magzat gerincének átfordulását (ez a testének a legnehezebb része).

 

Hátfájás szülés közben:

Amikor a baba fejjel lefelé, de háttal a gerincünknek fekszik, a méhösszehúzódások alatt és között komoly hátfájás kínozza a szülő nőt. Ennek oka, hogy a magzat koponyája az anya keresztcsontjának és alsó csigolyáinak feszül. A hátfájást úgy enyhíthetjük, ha vajúdás közben négykézláb állunk, mert a gravitáció lehúzza a babát, így távolabb kerül a gerincünktől.